Fővárosi Törvényszék 104.K.705.093/2020/14.számú ítélete

Search Tenders

Paper, Wood & Furniture Fővárosi Törvényszék 104.K.705.093/2020/14.számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 104.K.705.093/2020/14.számú ítélete

has announced on 08 Jun 2021 that is accepting bids for the following project: Fővárosi Törvényszék 104.K.705.093/2020/14.számú ítélete.

The tender will take place in Hungary and will cover the Paper, Wood & Furniture industry.

The value of this project has not been disclosed by the donor and you can apply until Deadline date

After the deadline, Global Database will announce the contract award for Fővárosi Törvényszék 104.K.705.093/2020/14.számú ítélete. In order to stay up-to-date with this tender and also to receive daily notifications about similar projects, you can subscribe to our newsletter for free.

Bellow you can find more information about the tender description and the bidding procedure.

Location: Hungary

General information

Donor:

Not available

Industry:

Paper, Wood & Furniture

Status:

Accepting bids

Timeline

Published:

08 Jun 2021

Deadline:

Not available

Value:

Not available

Contacts

Description

https://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_10777_2021/

Fővárosi Bíróság ítélete

Szöveg: Fővárosi Törvényszék
Az ügy száma: 104.K.705.093/2020/14.

A felperes: Aparhant Község Önkormányzata (7186 Aparhant, Kossuth utca 34.)

A felperes képviselője: Pécsi 19. számú Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Sziptner Attila) (7621 Pécs, Mátyás király utca 6.)

Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.)

Az alperes képviselője: dr. Jánosi Bálint kamarai jogtanácsos

A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott D.318/9/2019. számú határozat mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata

ÍTÉLET:

A bíróság az alperes 2019. június 27. napján kelt D.318/9/2019. számú határozatát megváltoztatja, és az eljárást megszünteti.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 150 000 (százötvenezer) forint perköltséget.
A le nem rótt 60 000 (hatvanezer) forint kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással, a jogszabályhely pontos megjelölésével a Kúriához címzett, azonban a Fővárosi Törvényszéken jogi képviselő által elektronikus úton benyújtandó fellebbezésnek van helye. A Kúria előtt az ítélet elleni fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező. Tárgyalás tartását a fél a fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely pontos megjelölésének, illetve az ítéletnek közzétett kúriai határozattól jogkérdésben való eltérésre hivatkozásnak az elmaradása a fellebbezés hiánypótlás nélküli visszautasítása jogkövetkezményével jár.

Indokolás

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes, mint ajánlatkérő 2018. június 8. napján közzétett ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, „Óvoda és hivatal energetikai korszerűsítése (Aparhant TOP)” tárgyában.
[2] Határidőn belül két gazdasági szereplő tett ajánlatot, amelyek — a felhívásban szereplő, az ajánlati árra vonatkozó követelmény ellenére - az árazott költségvetést nem, csupán a felolvasólapot tartalmazták. A felperes 2018. június 26. napján hiánypótlási felhívást bocsátott ki az ajánlattevők részére, amelyet csupán az egyikük teljesített. Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzést a felperes 2018. július 12. napján küldte meg a nyertes ajánlattevő megjelölésével, akivel 2018. augusztus 6. napján vállalkozási szerződést kötött.
[3] A Pénzügyminisztérium mint hivatalbóli kezdeményező 2019. április 16. napján szabálytalansági eljárást, majd 2019. május 30. napján az alperes előtt jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjának, valamint 73. § (1) bekezdés e) pontjának és 75. § (1) bekezdés b) pontjának vélt megsértésére tekintettel. A vélelmezett jogsértés megtörténtének időpontjaként 2018. július 4. napját, azaz a bíráló bizottsági jegyzőkönyv keltét jelölte meg. Nyilatkozata szerint a vélelmezett jogsértésről - a Kbt. 152. § (2a) bekezdése értelmében - 2019. április 16. napján, a szabálytalansági eljárás megindításának időpontjában szerzett tudomást.
[4] Az alperes a jogorvoslati eljárás eredményeként a 2019. június 27. napján kelt D.318/9/2019. számú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontját, továbbá a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontjára tekintettel a Kbt. 69. § (2) bekezdésének első mondatát, amely jogsértések következményeként 1 000 000 forint bírságot szabott ki vele szemben. A hivatalbóli kezdeményezés benyújtásának határidejére vonatkozóan kifejtette, hogy a kezdeményezés érdemi vizsgálatra alkalmas volt; mivel arra a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Mód3. tv.) hatályba lépését követően került sor, ezért alkalmazni kellett a Kbt. 152. § (2a) bekezdését, mely alapján a szabálytalansági eljárás megindításának napja - 2019. április 16-a - minősült a tudomásszerzés időpontjának. A 2019. május 30-án benyújtott kezdeményezés erre tekintettel a szubjektív határidőn belül került előterjesztésre.

A kereset és a véd irat

[5] A felperes keresetében elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását és az eljárás megszüntetését, másodlagosan a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.
[6] Kifejtette, hogy álláspontja szerint a Mód3. tv. 50. § (2) bekezdése, valamint 64. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért az Alkotmánybíróság előtti egyedi normakontroll eljárás kezdeményezését indítványozta. Előadta, hogy az uniós forrásból történő finanszírozásra tekintettel utóellenőrzés alá eső eljárás iratanyagát az Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszerbe (a továbbiakban: EPTK) vagy más néven SSO rendszerbe 2018. szeptember 20. napján töltötte fel, amely azt jelenti, hogy a hivatalbóli kezdeményező ezen időpontban valamennyi eljárással kapcsolatos dokumentum és információ birtokában volt, amelyre figyelemmel a Kbt. 152. § (2) bekezdése szerinti 60 napos határidő a kezdeményezés időpontjában már eltelt. A Mód3. tv. 2019. január 1. napjától léptette hatályba a Kbt. 152. § (2a) bekezdését, amely a Mód3. tv. 64. § (1) bekezdése értelmében új lehetőséget nyitott meg a hivatalbóli kezdeményező számára a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére annak ellenére,
hogy ennek határideje a 2019. január 1. előtt hatályban lévő rendelkezések szerint már korábban eredménytelenül eltelt. A Mód3. tv. tehát visszaható hatályú jogalkotást eredményezett, amely sérti a jogbiztonság elvét.
[7] Utalt arra, hogy a hivatalbóli kezdeményező nem a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 159. § (1) bekezdése szerinti határidőben döntött a szabálytalansági eljárás megindításáról.
[8] Az alperes védiratában a határozatban foglalt álláspontját fenntartva a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy határozatának meghozatala során alkalmaznia kellett a 2019. január 1. napján hatályba lépett jogszabály-módosítást, amely változást hozott a tekintetben is, hogy mely időpontot kell a jogsértés tudomásra jutása időpontjának tekinteni. Hangsúlyozta, hogy a Kbt. 152.§ (2a) bekezdés alapján a hivatalbóli kezdeményező kezdeményezése határidőben került benyújtásra.

A bíróság döntése és annak jogi indokai

[9] A kereset - az alábbiak szerint - alapos.
[10] A bíróság a közigazgatási jogvitát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (3) bekezdés a) pontja alapján a Kp. Második része szerinti elsőfokú közigazgatási peres eljárásban bírálta el, a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a Kp. 2. § (4) bekezdése és 85. § (1) bekezdése értelmében a kereseti kérelem korlátai között, és a Kp. 85. § (2) bekezdése szerint a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. A tényállást a Kp. 78. § (2) bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló adatok, valamint a felek előadásának egybevetése alapján, a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző közigazgatási eljárásban megállapított tényállással összevetve állapította meg.
[11] A bíróság rögzíti, hogy a korábban a Fővárosi Törvényszék előtt 104.K.700.386/2019. ügyszámon folyamatban volt peres eljárás a fenti ügyszám alatt, az eljáró bírói tanács tagjainak részbeni megváltozása mellett került lefolytatásra.
[12] A bíróságnak a perben azt a kereset által vitatott tényt kellett megvizsgálnia, hogy a hivatalbóli kezdeményezés a törvény által előírt határidőben került-e előterjesztésre.'
[13] A kereset alkotmányossági aggályokat vetett fel a Mód3. tv. által beiktatott és 2019. január 1. napjától alkalmazandó jogszabály-módosításokkal kapcsolatban, amelyeket a bíróság is osztott, ezért az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll eljárását kezdeményezte a Kbt. 152. § (2a) bekezdésének és a 197. § (10) bekezdés „valamint a Mód3. tv. hatálybalépése után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése, továbbá alkalmazásuk kizárása iránt. Az Alkotmánybíróság a III/72-19/2020. ügyszámú, 9/2020. (V. 28.) számú határozatában (a továbbiakban: AB határozat) a Kbt. 152. § (2a) bekezdését és 197. § (10) bekezdését érintően az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése alapján alkotmányos követelményként megállapította, hogy 2019. január 1-jét megelőzően a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezésére vonatkozó, a jogsértés tudomására jutásától számított hatvan napos határidő elteltét
követően a tudomásra jutás kezdőnapja utóbb nem köthető a szabálytalansági eljárás megindításának napjához. Az Alkotmánybíróság a Kbt. 152. § (2a) bekezdését érintően az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése alapján e törvényhely alkotmányos értelmezéseként megállapította, hogy a benne rögzített törvényi vélelem a bírósági eljárásokban megdönthető jellegűnek minősül. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság a Kbt. 152. § (2a) bekezdése és a 197. § (10) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést elutasította.
[14] Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 39. §-a alapján a bírósági jogalkalmazasra kötelezően irányadó AB határozat rendelkező részének 1. pontja, valamint az indokolás [49], [51] és [52] bekezdései értelmében a 2019. január 1-jétől hatályos Kbt. 152. § (2a) bekezdése és 197. § (10) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezése a 2019. január 1-je előtt bekövetkezett hatósági tudomásra jutás és letelt szubjektív határidő vonatkozásában nem alkalmazható. A 2019. január 1-jét követően történt tudomásra jutás esetén, illetve amennyiben a 60 napos határidő ezt követően telt el, az új törvényi rendelkezés alkalmazandó, azonban ezen anyagi jogi szabály és a hozzá kapcsolódó 60 napos szubjektív határidő a hatálybalépés előtt bekövetkezett jogi tények vonatkozásában nem eredményezhet
a jogalanyok számára jogkorlátozást, illetve nem teheti kötelezettségeiket terhesebbé. Az AB határozat [46] bekezdése - a rendelkező rész 1. pontjában rögzített alkotmányos követelményre utalva - kimondta, hogy a Kbt. 152. § (2a) bekezdésében foglalt időpont olyan törvényi vélelem, amellyel szemben helye van bizonyításnak, a tényleges tudomásszerzés időpontját akár a Közbeszerzési Döntőbizottság, akár az ügy közigazgatási vitájában eljáró bíróság ettől eltérően állapíthatja meg.
[15] A jelen ügyre vonatkoztatva a fentiekre is figyelemmel a bíróság rámutat arra, hogy a jogsértés tényleges tudomásra jutása időpontjának döntő jelentősége van a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló anyagi jogi jellegű, 60 napos szubjektív törvényi határidő kezdő időpontjának meghatározása szempontjából. Amennyiben a tudomásra jutás időpontja és az attól számított 60 napos határidő 2019. január 1. napja előtt letelt, a Mód3. tv. jogszabály-módosítása nem alkalmazható; amennyiben ez az időpont 2019. január 1. utánra esik, a Mód3. tv. által beiktatott törvényi vélelem alkalmazandó, amely ugyanakkor megdönthető. Ennek fényében kellett a bíróságnak vizsgálnia a hivatalbóli kezdeményező tényleges tudomásszerzésének időpontját.
[16] Az alperes a hivatalbóli kezdeményezés határidejének megtartottságát a 2019. január 1. napján hatályba lépett rendelkezések és a Kbt. 152. § (2a) bekezdésében foglalt vélelem alapján vizsgálta és állapította meg, ami azonban - a fent kifejtettekre tekintettel - nem képezi akadályát a tudomásra jutás tényleges időpontja perben történő vizsgálatának.
[17] A felperes - az AB határozatban foglaltakra figyelemmel kiadott bírói felhívásra - előadta, hogy nem vitatja a határozatnak a jogsértés időpontjára vonatkozó megállapítását, miszerint az a 2018. július 4-i bíráló bizottsági ülés időpontja. A bíráló bizottsági ülés jegyzőkönyvében szerepel a 2018. június 26-i hiánypótlás teljesítése nyomán adott ajánlat érvényessé nyilvánítása, amelyre tekintettel az alperes a jogsértést megállapította. A bíráló bizottsági jegyzőkönyvet és mellékleteit a felperes 20157638 irattípus megjelölés alatt, a kötelezően használandó EPTK/SSO rendszeren keresztül 2018. szeptember 20. napján küldte meg a hivatalbóli kezdeményezőnek, amelyet az SSO rendszer beküldési visszaigazolásának benyújtásával bizonyított. Ez okból a tudomásra jutás időpontjának a bíráló bizottsági jegyzőkönyv hivatalbóli kezdeményező számára történő megküldését kell tekinteni.
[18] Az alperes a felperes iratbenyújtási időpontokra tett tényállítására érdemben nem reagált, a tudomásszerzés időpontjára vonatkozóan - hangsúlyozva, hogy a Kbt. 152. § (2a) bekezdése hatályos és alkalmazandó jogszabályi rendelkezés - a határozatában és a védiratában foglalt álláspontját tartotta fent.
[19] A bíróság - a felperessel egyetértve, az általa benyújtott okirati bizonyítékok alapján -megállapította, hogy a perbeli esetben a hivatalbóli kezdeményező tudomásszerzése időpontjának a bíráló bizottsági jegyzőkönyv és mellékletei EPTK SSO rendszerben történt 2018. szeptember 20-i megküldése minősült. Ettől az időponttól számítottan a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló, a Kbt. 152. § (2) bekezdése szerinti 60 napos jogvesztő határidő 2018. november 19. napján járt le. Tekintettel arra, hogy ily módon mind a tudomásra jutás időpontja, mind a hivatalbóli kezdeményezés benyújtására nyitva álló szubjektív határidő 2019. január 1. napja előtt lejárt, a Mód3. tv. által beiktatott Kbt. 152. § (2a) bekezdése - az AB határozatban foglalt jogértelmezéssel összhangban - nem alkalmazható a jelen ügyben.
[20] A bíróság mindezek alapján a felperes elsődleges kereseti kérelmének helyt adva megállapította, hogy a 2019. május 30. napján előterjesztett hivatalbóli kezdeményezés elkésett, így az alperesnek a kezdeményezés érdemi vizsgálatára nem volt jogszerű lehetősége. A hivatalbóli kezdeményezést a Kbt. 152. § (8) és 151. § (8) bekezdéseire figyelemmel a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján vissza kellett volna utasítania, ennek hiányában az eljárást az Ákr. 47. § (1) bekezdés a) pontja alapján meg kellett volna szüntetnie.
[21] A bíróság nem vizsgálhatta a szabálytalansági eljárás határidejére vonatkozó kereseti érveket, mivel a szabálytalansági eljárás jogszerűsége sem az alperes eljárásának, sem a közigazgatási jogvitának nem lehet tárgya.
[22] A fent kifejtettekre figyelemmel a bíróság a Kp. 89. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a Kp. 90- § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásával — a Kbt. 172. § (1) bekezdésében biztosított megváltoztató jogkörre, valamint arra tekintettel, hogy a határozat megváltoztatását az ügy természete megengedte, a tényállás megfelelően tisztázott és a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita véglegesen eldönthető volt - az alperes határozatát megváltoztatta és az elkésett hivatalbóli kezdeményezés alapján indított jogorvoslati eljárást megszüntette. Az anyagi jogi jellegű jogvesztő határidőn túl benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján a kezdeményezésben foglaltak érdemi vizsgálatára és jogsértés megállapítására, valamint ahhoz kapcsolódóan jogkövetkezmény alkalmazására nem kerülhet sor.

Záró rész

[23] A bíróság a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. § (1) bekezdése szerint kötelezte a pervesztes alperest a felperes perköltségének megfizetésére, amelyeknek mértékét a Pp. 81. § (1) és (5) bekezdéseire, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VII.22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdésére figyelemmel a perköltség felszámítására szolgáló költségjegyzékről szóló 31/2017. (XII. 27.) IM rendeletnek megfelelően előterjesztett nyomtatványban felszámított összeggel egyezően állapította meg, mivel azt az ügy bonyolultságára, az előterjesztett beadványok számára és azok elkészítésének munka- és időigényére, valamint a perben tartott tárgyalások számára tekintettel a jogi képviselő ténylegesen elvégzett munkájával arányban állónak ítélte.
[24] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (2) bekezdése által felhívott, az Itv. 39. § (1) bekezdése és 42. § (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott összegű kereseti illeték az alperest az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentességre tekintettel a Kp. 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 102. § (6) bekezdése értelmében az állam terhén marad.
[25] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (2) bekezdés b) pontjában és a Kbt. 172. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés biztosítja.

Budapest, 2021. február 10.

dr. Antal Regina s. k. Huszámé dr. Czap Sarolta s.k. dr. Bendli Attila József s.k.
a tanács elnöke előadó bíró bíró